Ugrás a tartalomra
Életbiztosításokról

Termékek és költségek

Teljes költségmutató: mit mutat, és mit nem?

A TKM egy számba sűríti a megtakarítási életbiztosítások költségeit. Hasznos, de csak akkor, ha ismered a korlátait.

Megjelent:

Pénzfolyam-ábra: lefelé mutató nyilak a befizetett díjak, felfelé mutatók a lehetséges kifizetések. Csak arányokat mutat, összegeket nem.1. év2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.idővisszavásárláskorlejáratkor: az egységek értéke
  • befizetett díj
  • ebből költség (első évek)
  • kifizetés
  • csak ha bekövetkezik

Befektetési egységhez kötött: így néz ki a pénz útja. A díjból egységeket vesznek az általad választott eszközalapokban. A kifizetés az egységek akkori értéke: lehet több és lehet kevesebb. Az első évek díjának nagy része költségre megy.

Szemléltetés: arányok, nem valós összegek.

Az idén egy új szám kezdett megjelenni a megtakarítási életbiztosítások tájékoztatóiban: a teljes költségmutató, röviden TKM. A cél az, hogy a sokféle költséget, amelyről az életbiztosítások költségeiről szóló írásban is szó volt, egyetlen, összehasonlítható százalékba sűrítse. Ez jó irány. A mutatót azonban érdemes jól érteni, mert könnyű többet kiolvasni belőle, mint amit valójában mond.

Mit mutat a TKM?

A TKM azt fejezi ki, hogy a szerződés költségei együttesen évente átlagosan mennyivel csökkentik a megtakarítás hozamát, ha a szerződést a teljes tartamra fenntartod. Minél alacsonyabb, annál kisebb a költségteher. A mutatót a biztosítók szakmai önszabályozása vezette be, és a különböző tartamokra külön értéket adnak meg.

A korlátai

1. Csak akkor igaz, ha végig kitartasz. A TKM a teljes tartamra számolt átlag. Ha idő előtt kilépsz, a költségek aránya ennél jóval magasabb lehet, mert a szerzési költségek nagy része az első években jelentkezik. A mutató ezt nem mutatja meg, erre a visszavásárlási táblázat való.

2. A tartamtól függ. Ugyanannak a terméknek rövidebb tartamra magasabb, hosszabbra alacsonyabb a TKM-je. Két ajánlatot csak azonos tartamra számolt értékkel szabad összevetni.

3. Feltételezésekre épül. A számításhoz egy feltételezett hozamot és díjfizetést kell alapul venni. A valóságban a hozam ingadozik, és a díjfizetés is megszakadhat.

4. Nem mond semmit a minőségről. A TKM a költségeket méri, nem azt, hogy a szerződés mennyi védelmet ad, milyenek a kizárásai, vagy mennyire jók az eszközalapok. Egy alacsony TKM-ű szerződés is lehet rossz választás, ha nem azt nyújtja, amire szükséged van.

5. Nem minden költséget tartalmaz. Érdemes megkérdezni, mely költségek maradnak ki a számításból, például a kiegészítő biztosítások díja vagy egyes eseti díjak.

Szemléltetés

Képzelj el két szerződést, azonos tartamra. Az egyiknek valamivel alacsonyabb a TKM-je, de az első öt évben sokkal kisebb a visszavásárlási értéke. Ha biztos vagy benne, hogy végig fizetni fogod, az első lehet a jobb. Ha van esély, hogy közben ki kell szállnod, a második. A TKM egyedül ezt a különbséget nem mutatja meg. A példa nem valós számokkal dolgozik.

Hogyan használd?

  • Azonos tartamú ajánlatok első szűrésére nagyon hasznos.
  • Mellé mindig nézd meg a visszavásárlási táblázatot és a haláleseti szolgáltatást.
  • Ha egy ajánlatban nem szerepel TKM, kérdezz rá.

A TKM jó eszköz arra, hogy a költségekről egyáltalán beszélni lehessen. A döntést azonban nem helyettesíti.

Kérdezd meg kötés előtt

A válasz a feltételekben vagy a kötvényben van. Ha szóban mást mondanak, kérd írásban.