A megtakarítási célú (unit-linked és vegyes) életbiztosításokról
Hogyan működik a befektetési egységhez kötött életbiztosítás, miben más, mint a hagyományos vegyes, és ki viseli a kockázatot.
Megjelent:
- befizetett díj
- ebből költség (első évek)
- kifizetés
- csak ha bekövetkezik
Befektetési egységhez kötött: így néz ki a pénz útja. A díjból egységeket vesznek az általad választott eszközalapokban. A kifizetés az egységek akkori értéke: lehet több és lehet kevesebb. Az első évek díjának nagy része költségre megy.
Szemléltetés: arányok, nem valós összegek.
Az utóbbi években a megtakarítási életbiztosítások jelentős része befektetési egységhez kötött, közismert nevén unit-linked konstrukció. A név idegen, a logika viszont egyszerű: a díjadból egységeket vásárolnak befektetési alapokban, és a szerződésed értéke ezeknek az egységeknek az értékétől függ.
Hogyan működik?
- Befizeted a díjat.
- A biztosító levonja belőle a költségeket és a kockázati díjat.
- A maradékból egységeket vásárol az általad választott eszközalapokban.
- Az egységek értéke a piacokkal együtt mozog.
- Lejáratkor, visszavásárláskor vagy halálesetkor az egységek akkori értéke alapján fizetnek.
A különbség a hagyományos vegyes biztosításhoz képest: ott a biztosító fekteti be a tartalékot, és általában garantált technikai kamatot ad. Unit-linked szerződésnél a befektetési kockázatot te viseled. Ha az alapok jól teljesítenek, a szerződés értéke nő; ha rosszul, csökken. Az elmúlt másfél év tőzsdei esései ezt sok szerződőnek kézzelfoghatóvá tették.
A kezdeti évek
A legtöbb unit-linked szerződés első egy-két évében a díj nagy része költségre megy. Sok konstrukcióban ezt úgy oldják meg, hogy az első évek díjából úgynevezett kezdeti egységeket vásárolnak, amelyek a teljes tartam alatt magasabb költséget viselnek, vagy amelyeknek csak egy része jár vissza idő előtti kilépéskor. Ezért a visszavásárlási érték az első években jellemzően jóval a befizetett díjak alatt van.
Haláleseti szolgáltatás
Unit-linked szerződésnél a haláleseti kifizetés gyakran a számlaérték, vagy a számlaérték és egy rögzített összeg közül a nagyobb. A korai években, amikor a számlaérték még kicsi, ez fontos különbség: nézd meg, mekkora a valódi védelem.
Mire jó, és mire nem?
Jó lehet, ha hosszú távra tervezel, elfogadod, hogy az érték ingadozik, és a haláleseti fedezet is fontos számodra.
Kevésbé illik, ha néhány éven belül kell a pénz, ha nem szeretnél befektetési döntéseket hozni, vagy ha a védelem a fő cél: arra egy kockázati biztosítás olcsóbb.
Mit nézz meg?
- A költségtáblázatot: szerzési költség, kezdeti egységek, adminisztrációs díj, alapkezelési díj. Bővebben: az életbiztosítások költségei.
- Az eszközalapok listáját és leírását. Bővebben: milyen portfóliót válassz?
- A visszavásárlási táblázatot, legalább az első öt évre.
A szerződés neve mögött mindig ugyanaz a kérdés áll: a díjból mennyi dolgozik neked, mennyi a védelem ára, és mennyi a költség.
Kérdezd meg kötés előtt
A válasz a feltételekben vagy a kötvényben van. Ha szóban mást mondanak, kérd írásban.